Hírek
Gazdapanasz: a kiszámíthatatlan piacon túl könnyen diktál a multi
A piaci fejetlenség okoz zűrzavart a mezőgazdaságban. Magyaratádon a tervezhetőséget hiányolják és a kiszolgáltatottságot panaszolják, pedig a tét nem csekély: a környék egyik fontos munkaadója a Barátság szövetkezet.
– A bolond időjáráson kívül a kiszámíthatatlan felvásárlási árak idegesítik leginkább az embert: bárki gyárthat bölcs tanokat, ha az élet időről időre újabb nehézségeket produkál – mondta Laczkovics Sándor, a magyaratádi Barátság szövetkezet elnöke. – Amíg egy hasonló nagyságú német gazdaság vezetői januárban előre megtervezik az évet, ismerik az árakat, s így nyugodtan a termelésre összpontosíthatnak, addig idehaza gyakori a rögtönzés, a fejetlenség. A politikusok ígérhetnek össze-vissza, úgyis rendszerint a nagy kereskedelmi multik akarata érvényesül. Elég ha csak a kukoricára gondolunk: a meghatározó kereskedő leviszi az árat, a többiek ehhez igazítják. A cégek kényük-kedvük szerint alakítgatják az átvételi rendszert. Lehet kimagasló vagy gyenge a termés, legtöbbször a termelő húzza a rövidebbet. Nincs ideális körülmény, csak a sok duma. Szerintem hosszú távon az érvényesül, aki felleli a piaci rést és lecsap a legjobbnak tűnő ajánlatra.
A nagy esőzés miatt két hetes csúszásban van a társaság. Volt, hogy egy nap alatt annyi égi áldás zúdult a kukoricára, mint máskor másfél hónapon belül. Hosszas kényszerszünet következtében csak a hét elején búgtak fel ismét a kombájnmotorok, 800 hektárnyi terményt kell learatni a következő hetekben.
– Na, most átmegyünk csigatempóba – így az elnök, miközben a felázott földes úton terepfokozatba kapcsolta autóját. Harminc hektáros tábla, két kombájn és a tábla szélén terménnyel teli pótkocsi látványa tárul elénk. – Újból a sár győzött – mutatott a távolba. – Ott se sztrádán közlekednek a traktorosok, a felázott talajon szinte mindennapos az elakadás. A vontatás, a lassuló betakarítás időveszteséget és további kiadást jelent. Ezt nagyon nem szeretjük.
Különösen, ha váratlan gondok tetézik a bajt. Aznap épp az egyik gép hidraulikájánál használt szíj szakadt el, mely több tízezres tétel. Laczkovics Sándor a kukoricatáblán oszt-szoroz: ha befolyik az idei terményért ígért bevétel, jövőre a két nemrég vásárolt nagy teljesítményű traktor mellé vesznek egy harmadikat és a kombájnok cseréje sem halasztható tovább. Nyáron a búza aratáskor úgyis szerencséjük volt, egy kölcsönbe kapott tesztgép gyorsította a munkát.
– Ha életben akarunk maradni, akkor a régi masináktól megválunk és gazdaságosabb, olcsóbb üzemeltetésűt állítunk munkába – összegzett. – Szép terveket dédelgetünk, tudjuk mi lenne az érdekünk, de addig nyújtózkodunk, amíg a takaró ér. Ma nehéz megvalósítani a vágyakat, s nem akarjuk, hogy fejre álljon a cég. A jelek nem biztatóak. A kukorica tonnájáért tavaly ilyenkor 45-48 ezer forintot kínáltak a felvásárlók, most 30-32 ezret. Ennél kedvezőbb árban állapodtam meg az egyik terményfelvásárlóval, ám a szárítás meglöki a költségeket. Egy százalék vízelvonás mázsánként 60 forint, a szárítóüzem folyamatosan működik, könnyű elképzelni, hogy kisebb vagyont emészt fel a művelet. Ilyenkor különösen sok a kiadás, az őszi vetés is leapasztja a pénztárcát. A 90 hektárnyi repcével végeztünk, a 350 hektárra tervezett búzából még mindig vissza van 50 hektár. Nincs az a pénz, amit ne lehetne elkölteni egy ekkora gazdaságban, csak tudjuk egyensúlyban tartani a mérleget.
A magas olajsavtartalmú napraforgó jól fizetett: 101 hektárnyi terményt tonnánként nagyjából 120 ezer forintért adták el, miközben a hagyományos fajtákért 80 ezer forintra alkudoztak a kereskedők. Magyaratádról kedden szállították el az utolsó tételt, s jó hír, hogy a területalapú támogatás első részletét is megkapta a szövetkezet. Elsősorban földbérletre költik, s alig várják, hogy újabb utalást jelezzen a bank. A szövetkezet – nyereség mellett – közel 650 millió forint bevétellel zárja várhatóan az évet.
– Szerintem rajtunk kívül még néhány ezer kis- és közepes agrárvállalkozó megnyugodna, ha erősödne a termelők érdekérvényesítő lehetősége – mondta. – Törvényi szabályozás, piaci intézkedés javítaná a versenyképességet? Nehéz rájönni a helyes útra. Biztos, hogy nyugodtabb lenne az életem, ha előre látnánk a főbb folyamatokat és nem azon kéne rágódni, hogy a néhány ezer forintos áringadozás miatt nyerőből vesztes évbe kormányozzuk a gazdaságot.
Elég a terület
Búzát, repcét, napraforgót, kukoricát termeszt 226 hektáron a magyaratádi Barátság szövetkezet, mely 88 gazdálkodóval, vállalkozással áll kapcsolatban. Van, akinek az alig 100 négyzetméteres kertjét műveli meg, a legnagyobb bérmunkában vállalt terület közel 400 hektár. Teljes szolgáltatást – a szántástól a betakarításon át az értékesítésig – 840 hektáron végez a szövetkezet, részleges feladatot mintegy 2500 hektáron lát el. Laczkovics Sándor azt mondta: a környéken mostanában nem tapasztalnak nagy földéhséget. Rendelkezésükre áll a gazdálkodáshoz szükséges terület.
– Szeretek nyugodtan aludni, nálunk nincs ügyeskedés – így az elnök. – A 12 dolgozónkat bejelentettük, fizetjük utánuk a járulékokat, s egész éven át alkalmazzuk őket, télen se mennek munkanélkülire. A lehetőségekhez képest igyekszünk megfizetni őket, havonta átlag nettó 130 ezer forintot keresnek.
Különbség az ágazatok között
– Ha az embernek két gyereke van, akkor miért tesz különbséget köztük? – célzott az államnak a növénytermesztés és az állattenyésztés között fennálló támogatáspolitikájára a cégvezető. – Sok kollégám szerint is az utóbbit erőteljesebben segítik. Értem a célt, csak a megvalósítással van gond. Egyes ágazatokban már elég néhány állatot tartani és kedvező lehetőségeket biztosítanak, úgy érzem, a növénytermesztés is több segítséget érdemelne.
Magyaratádon egy dolog biztos: a rendszerváltás után felszámolt szarvasmarha- és sertéstartást nem élesztik fel, belátható időn belül remény sincs erre.
Forrás: sonline.hu/Harsányi Miklós
Hírek
Közel harmincezren az Erdõbarát Rendezvényeken
Április 22., a Föld napja ismét ráirányítja a figyelmet a természeti környezet, az erdõk fenntartható használatának problémájára. A Pilisi Parkerdõ tavaly vezette be az Erdõbarát Rendezvény minõsítési rendszert, hogy ezzel segítse az erdei sport- és túraprogramok szervezõit és résztvevõit a közös cél, a természeti értékek, az erdõ ökológiai egyensúlyának megóvásában. Eddig már közel száz sportszervezõ csatlakozott a minõsítési rendszerhez. A Parkerdõ célja idén tovább bõvíteni a nagy sikerrel indult kezdeményezést.
2022-ben közel harmincezer fõ vett részt 217 regisztrált rendezvényen, melyek jellemzõen erdei sportesemények, teljesítménytúrák, terepfutó- és erdeikerékpár-versenyek voltak. Az erdei versenyek szervezõi által befizetett erdõfenntartási hozzájárulás több mint nyolcmillió forintot tett ki. Összehasonlításul: a Pilisi Parkerdõ évente megközelítõleg 400 millió forintot fordít saját forrásból az erdei turisztikai infrastruktúra fenntartására.
Az erdõtörvény kimondja, hogy bár az állami erdõterületek zöme szabadon látogatható, üzleti célú hasznosításukhoz az erdõkezelõ hozzájárulására van szükség. A Budai-hegység, a Pilis és a Visegrádi-hegység, valamint a Gödöllõi-dombság a fõváros közelsége miatt az ország leglátogatottabb erdei közé tartoznak. Ez igaz a fizetõs, nevezési díjas erdei sportrendezvényekre is: évente több száz ilyen verseny és teljesítménytúra zajlik az említett területen. A minõsítési rendszer bevezetésére azért is szükség volt, mert a Budapest környéki erdõk jóformán elérték befogadóképességük határát, és a látogatottság idõnként veszélyezteti az erdõk természetes értékeinek megóvását.
Fotó: Pilisi Parkerdõ
A Pilisi Parkerdõ célja, hogy a sikeres tavalyi év után – amikor közel száz verseny- és rendezvényszervezõ csatlakozott a kezdeményezéshez – tovább bõvüljön az Erdõbarát Rendezvény minõsítést elnyert programok és versenyek köre, és 2023-ban minél több szervezõ, illetve úgynevezett „instant túra” (rajtidõponthoz nem kötött, de nevezési díjas túralehetõség) kapcsolódjon a Erdõbarát Rendezvények minõsítési rendszerhez. Ezek az események megtalálhatók a Pilisi Parkerdõ honlapján is.
A bõvülést segíti, hogy az erdei rendezvények szervezõi is egyre nagyobb számban ismerik fel, hogy az általuk rendezett verseny, túra, egyéb fizetõs rendezvény helyszíne, az erdõ nem egyszerû adottság, amely „csak úgy ott van”, hanem komoly szakértelemmel és jelentõs ráfordítással létrehozott, fenntartott komplex életközösség. Ennek megóvása az erdõgazdálkodó, a természetvédelmi szervezetek és az erdei rendezvények szervezõinek közös felelõssége. Így az Erdõbarát Rendezvény rendszerben részt vevõ szervezõk elkötelezettek abban, hogy az általuk szervezett események az erdei életközösséget a lehetõ legkevésbé zavarják, nem terhelik az erdõt hulladékkal, a pályákat kizárólag újra felhasználható szalagokkal jelölik és az összes szükséges engedélyt beszerzik.
agrotrend.hu / Pilisi Parkerdõ Zrt.
Hírek
Elkezdődött az agrártámogatási egységes kérelmek benyújtásának időszaka
Elkezdődött az agrártámogatási egységes kérelmek benyújtásának időszaka, a gazdálkodók április 7. és május 15. között adhatják be szankciómentesen a szükséges dokumentumokat a Magyar Államkincstárhoz (MÁK) – mondta Czerván György agrárgazdaságért felelős államtitkár a kétnapos VIII. Duna-Tisza közi Agrár Expón, Kiskőrösön.
A politikus hangsúlyozta: az egységes kérelmek a továbbiakban is beadhatók, június 9-éig azonban már csak szankcióval együtt fogadja be az igényeket a MÁK.
Czerván György a mezőgazdasági és a kertészeti munkákról elmondta: a területek többségén már javában zajlik a talaj és a magágy előkészítése.
A termelők őszi búzát mintegy 963 ezer hektáron, őszi árpát mintegy 239 ezer hektáron, őszi káposztarepcét pedig több mint 281 ezer hektáron vetettek. Az őszi gabonák állapota többségében megfelelő – mondta.
A tervek szerint a gazdák tavaszi árpát több mint 55 ezer hektáron, kukoricát mintegy 1,1 millió hektáron, míg napraforgót közel 658 ezer hektáron vetnek majd – tette hozzá.
Foto:123RF
Mint mondta: az idei évtől a juh- és kecsketartók új támogatást igényelhetnek. A tenyészkos és -bak tenyésztésbe állításához az agrártárca az idén mezőgazdasági csekély összegű támogatást nyújt.
Az államtitkár hangsúlyozta, a minisztérium 1,7 milliárd forint összegű kerettel jövedelempótló támogatást hozott létre a madárinfluenza miatti károkkal leginkább érintett kacsa- és libaágazatok részére. A Magyar Államkincstár a támogatási kérelmek nyomtatványait április 15-éig küldi ki az érintetteknek.
Czerván György szólt a Nemzetgazdasági Minisztérium Azonnal cselekszünk elnevezésű programjáról is. A madárinfluenza miatt bekövetkezett foglalkoztatási nehézségek enyhítésére – elsősorban a vágó- és feldolgozó vállalkozások számára – a nemzeti költségvetésből mintegy egymilliárd forintos összeg áll rendelkezésre.
A Bács-Kiskun megye egyik legnagyobb rendezvényén, a kiskőrösi agrárexpón 140 termelő mintegy 2 500 terméket állított ki.
agrotrend.hu / MTI
Hírek
Kiaknázatlanok a magyar-román agrárkapcsolatok
A magyar-román élelmiszergazdasági kapcsolatok fejlesztésében számos kiaknázatlan lehetőség rejlik – mondta Feldman Zsolt az Országos Takarékpénztár (OTP Bank) Befektetői konferenciáján, Budapesten.
A Földművelésügyi Minisztérium agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkára hangsúlyozta: van igény a jó minőségű magyar élelmiszerre Romániában – ezt mutatják az adatok is – hiszen a magyar agrárgazdaság számára keleti szomszédunk a második legfontosabb export célország volt az elmúlt években, 2016-ban részesedése az agrárkivitelből 11,5% volt.
Feldman Zsolt kifejtette: 2016-ban a magyar-román agrár-külkereskedelemben a magyar kivitel értéke 927 millió euró, a behozatal mintegy 250 millió euró volt, az aktívum 678 millió eurót tett ki tavaly. Ezzel kapcsolatban megjegyezte: a gabona- és olajos növény kivitele logisztikailag romániai kikötőkből zajlik, ez részben megjelenik a statisztikákban is.
A Romániába irányuló agrártermékek közül a helyettes államtitkár megemlítette: jelentős a búza, a kukorica, a búzaliszt, a takarmányok és a különböző tejipari termékek kivitele, kedveltek még a baromfi- és sertéshúsok valamint a csokoládé tartalmú élelmiszerkészítmények is.
A magyar termékek elismertek, népszerűek, nem csak a magyarok által lakott régiókban. Gyártói és saját márkás termékekként is szép számmal találhatók a nagy élelmiszer-forgalmazó láncok polcain is – fogalmazott a helyettes államtitkár.
Feldman Zsolt kiemelte: Románia gazdasága folyamatosan bővül, megelőzve több régióbeli országét: 4,8%-kal növekedett az ország gazdasága 2016-ban, az élelmiszeripari termékek és nem alkoholos italok áfájának 24%-ról 9%-ra való csökkenése komoly fogyasztásnövekedést eredményezett. Az országban továbbra is élénkülő belső kereslettel és fogyasztással számolhatunk, ezért a magyar vállalkozásoknak is számos potenciális lehetőség rejlik keleti szomszédunk piacán.
Mindkét ország érdeke a magyar-román vállalatok hatékonyabb együttműködése, hiszen önállóan a jelenlegi tőkeellátottsággal nehéz versenyképesnek lenniük a nyugat európai élelmiszeripari cégekhez képest. Hozzátette: meg kell találni a kölcsönösen előnyös üzleti kapcsolatokat, a magyarországi és romániai befektetési lehetőségeket és megteremteni a megfelelő finanszírozási formákat annak érdekében, hogy a térség versenyképessége felzárkózhasson nyugati szomszédjaink régióihoz – jegyezte meg a helyettes államtitkár.
agrotrend.hu / FM
-
Agrárgazdaság16 év telt el a létrehozás óta
Drágulhat a gabonaimport
-
Hírek2 év telt el a létrehozás óta
Közel harmincezren az Erdõbarát Rendezvényeken
-
Agrárgazdaság17 év telt el a létrehozás óta
Péntekig kell adóbevallást küldeni
-
Agrárgazdaság16 év telt el a létrehozás óta
Gráf: Az erős forint nem segíti a magyar agráriumot
-
Agrárgazdaság16 év telt el a létrehozás óta
A vidékfejlesztési politika csak versenyképes agrárszektorral párosulva lehet eredményes!
-
Hírek8 év telt el a létrehozás óta
Elkezdődött az agrártámogatási egységes kérelmek benyújtásának időszaka
-
Hírek8 év telt el a létrehozás óta
Kiaknázatlanok a magyar-román agrárkapcsolatok
-
Hírek9 év telt el a létrehozás óta
Talajélet javítására specializált készítményt kellett kivonni a forgalomból