Hírek
A magyar agráriumnak hazai példákra kell építenie
A magyar mezőgazdaságnak magyar példákra alapozva kell fejlődnie – jelentette ki Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter egy csütörtöki agrárfórumon, Túrkevén. Kiemelte: az uniós csatlakozáskor a magyar mezőgazdaság „vesztes pályára került”, ha nem így történt volna, sokkal előrébb tartana. Így a következő két-három év alatt lesz képes visszakapaszkodni arra a szintre, ahol egy emberöltővel ezelőtt tartott.
Ehhez a magyar példákra alapozva kell fejlődnie, mert bár néhány külföldi minta, köztük például a holland elismerésre méltó, "ám mi itt élünk, nem Hollandiában" – fogalmazott. 2010-ben a mezőgazdaság nehéz helyzete mellett az ágazat jövőjébe vetett hit elvesztése fogadta a kormányt – mondta. Hozzátette, hogy a kabinet erre a magyar agrárhagyományokhoz való visszatéréssel, az ágazat szervezettségének, hatékonyságának növelésével, az alapvető fogalmak tisztázásával válaszolt. Ennek eredményeként a termelést az állam hozzájárulásának érdemi növelése nélkül sikerült bő harmadával növelni 3 év alatt. Hétezerrel, 177 ezerre nőtt az agrártámogatást igénylő gazdák száma, míg a kistermelőké megduplázódott. Az agrárexport növekedésének köszönhetően pedig nem voltak Magyarországon nagyobb értékesítési válságok – hangsúlyozta. Mindemellett le kellett fektetni az elvi alapvetéseket és el kellett érni, hogy a mezőgazdaságnak legyen súlya a magyar társadalomban – tette hozzá. "Ez jó alap a jövőre nézve is" – fogalmazott, jelezve, hogy a gazdaságbarát hitelezés kialakítása még folyik, ezen a területen sok a teendő és az erdészeti, illetve vadászati törvény megalkotása is a következő ciklus feladata lesz.
A tárca célja, hogy minél több agrártámogatás egyszerűbben hozzáférhető, azaz igényelhető, ne pályázható legyen. Fontos továbbá a magyar élelmiszerek mai 70-75 százalékos piaci részarányának növelése. A zöldség-gyümölcs ágazatban ugyancsak vannak még tartalékok: egymillió tonnás plusztermelés is elérhető – mondta. Szólt arról is, hogy az állam közfoglalkoztatottak tízezreit irányítja a következő hónapokban öntözőcsatornák és belvízelvezető rendszerek rendbetételére, és kiemelt feladatként kezelik az ország egészét lefedő jégkár-elhárítási rendszer kiépítését is. A miniszter az eseményen Vida Tamás alpolgármesternek átadta a Túrkeve teljes, 136 millió forintos adósságállományának állami átvállalását igazoló bizonyságlevelet. Czerván György agrárgazdaságért felelős államtitkár a fórumon azt kívánta, hogy a túrkeveiek éljenek a hitelkonszolidáció nyújtotta pénzügyi szabadsággal és jól sáfárkodjanak azzal. Kifejtette: sok EU tagállam megirigyelné, hogy a gazdasággal együtt a mezőgazdaság is növekvő pályára állt. Az ágazatban immár a fiataloknak is van jövőképe – hangsúlyozta. Közlése szerint 2013-ban az agrárium 22 százalékkal bővült, ezzel a GDP motorja volt, a kedvezőtlen időjárás ellenére, miközben az agrár-külkereskedelem aktívuma 3,6 milliárd euró volt.
Az uniós közös agrárpolitika 2014-2020 közötti időszakáról szólva aláhúzta: az EU teljes költségvetése 3, míg agrárbüdzséje 11 százalékkal csökken, miközben a Magyarországnak jutó mezőgazdasági támogatások mértéke 18 százalékkal nő, javítva az ágazat versenyképességét az uniós versenytársakkal szemben.
Forrás: MTI
Hírek
Közel harmincezren az Erdõbarát Rendezvényeken
Április 22., a Föld napja ismét ráirányítja a figyelmet a természeti környezet, az erdõk fenntartható használatának problémájára. A Pilisi Parkerdõ tavaly vezette be az Erdõbarát Rendezvény minõsítési rendszert, hogy ezzel segítse az erdei sport- és túraprogramok szervezõit és résztvevõit a közös cél, a természeti értékek, az erdõ ökológiai egyensúlyának megóvásában. Eddig már közel száz sportszervezõ csatlakozott a minõsítési rendszerhez. A Parkerdõ célja idén tovább bõvíteni a nagy sikerrel indult kezdeményezést.
2022-ben közel harmincezer fõ vett részt 217 regisztrált rendezvényen, melyek jellemzõen erdei sportesemények, teljesítménytúrák, terepfutó- és erdeikerékpár-versenyek voltak. Az erdei versenyek szervezõi által befizetett erdõfenntartási hozzájárulás több mint nyolcmillió forintot tett ki. Összehasonlításul: a Pilisi Parkerdõ évente megközelítõleg 400 millió forintot fordít saját forrásból az erdei turisztikai infrastruktúra fenntartására.
Az erdõtörvény kimondja, hogy bár az állami erdõterületek zöme szabadon látogatható, üzleti célú hasznosításukhoz az erdõkezelõ hozzájárulására van szükség. A Budai-hegység, a Pilis és a Visegrádi-hegység, valamint a Gödöllõi-dombság a fõváros közelsége miatt az ország leglátogatottabb erdei közé tartoznak. Ez igaz a fizetõs, nevezési díjas erdei sportrendezvényekre is: évente több száz ilyen verseny és teljesítménytúra zajlik az említett területen. A minõsítési rendszer bevezetésére azért is szükség volt, mert a Budapest környéki erdõk jóformán elérték befogadóképességük határát, és a látogatottság idõnként veszélyezteti az erdõk természetes értékeinek megóvását.
Fotó: Pilisi Parkerdõ
A Pilisi Parkerdõ célja, hogy a sikeres tavalyi év után – amikor közel száz verseny- és rendezvényszervezõ csatlakozott a kezdeményezéshez – tovább bõvüljön az Erdõbarát Rendezvény minõsítést elnyert programok és versenyek köre, és 2023-ban minél több szervezõ, illetve úgynevezett „instant túra” (rajtidõponthoz nem kötött, de nevezési díjas túralehetõség) kapcsolódjon a Erdõbarát Rendezvények minõsítési rendszerhez. Ezek az események megtalálhatók a Pilisi Parkerdõ honlapján is.
A bõvülést segíti, hogy az erdei rendezvények szervezõi is egyre nagyobb számban ismerik fel, hogy az általuk rendezett verseny, túra, egyéb fizetõs rendezvény helyszíne, az erdõ nem egyszerû adottság, amely „csak úgy ott van”, hanem komoly szakértelemmel és jelentõs ráfordítással létrehozott, fenntartott komplex életközösség. Ennek megóvása az erdõgazdálkodó, a természetvédelmi szervezetek és az erdei rendezvények szervezõinek közös felelõssége. Így az Erdõbarát Rendezvény rendszerben részt vevõ szervezõk elkötelezettek abban, hogy az általuk szervezett események az erdei életközösséget a lehetõ legkevésbé zavarják, nem terhelik az erdõt hulladékkal, a pályákat kizárólag újra felhasználható szalagokkal jelölik és az összes szükséges engedélyt beszerzik.
agrotrend.hu / Pilisi Parkerdõ Zrt.
Hírek
Elkezdődött az agrártámogatási egységes kérelmek benyújtásának időszaka
Elkezdődött az agrártámogatási egységes kérelmek benyújtásának időszaka, a gazdálkodók április 7. és május 15. között adhatják be szankciómentesen a szükséges dokumentumokat a Magyar Államkincstárhoz (MÁK) – mondta Czerván György agrárgazdaságért felelős államtitkár a kétnapos VIII. Duna-Tisza közi Agrár Expón, Kiskőrösön.
A politikus hangsúlyozta: az egységes kérelmek a továbbiakban is beadhatók, június 9-éig azonban már csak szankcióval együtt fogadja be az igényeket a MÁK.
Czerván György a mezőgazdasági és a kertészeti munkákról elmondta: a területek többségén már javában zajlik a talaj és a magágy előkészítése.
A termelők őszi búzát mintegy 963 ezer hektáron, őszi árpát mintegy 239 ezer hektáron, őszi káposztarepcét pedig több mint 281 ezer hektáron vetettek. Az őszi gabonák állapota többségében megfelelő – mondta.
A tervek szerint a gazdák tavaszi árpát több mint 55 ezer hektáron, kukoricát mintegy 1,1 millió hektáron, míg napraforgót közel 658 ezer hektáron vetnek majd – tette hozzá.
Foto:123RF
Mint mondta: az idei évtől a juh- és kecsketartók új támogatást igényelhetnek. A tenyészkos és -bak tenyésztésbe állításához az agrártárca az idén mezőgazdasági csekély összegű támogatást nyújt.
Az államtitkár hangsúlyozta, a minisztérium 1,7 milliárd forint összegű kerettel jövedelempótló támogatást hozott létre a madárinfluenza miatti károkkal leginkább érintett kacsa- és libaágazatok részére. A Magyar Államkincstár a támogatási kérelmek nyomtatványait április 15-éig küldi ki az érintetteknek.
Czerván György szólt a Nemzetgazdasági Minisztérium Azonnal cselekszünk elnevezésű programjáról is. A madárinfluenza miatt bekövetkezett foglalkoztatási nehézségek enyhítésére – elsősorban a vágó- és feldolgozó vállalkozások számára – a nemzeti költségvetésből mintegy egymilliárd forintos összeg áll rendelkezésre.
A Bács-Kiskun megye egyik legnagyobb rendezvényén, a kiskőrösi agrárexpón 140 termelő mintegy 2 500 terméket állított ki.
agrotrend.hu / MTI
Hírek
Kiaknázatlanok a magyar-román agrárkapcsolatok
A magyar-román élelmiszergazdasági kapcsolatok fejlesztésében számos kiaknázatlan lehetőség rejlik – mondta Feldman Zsolt az Országos Takarékpénztár (OTP Bank) Befektetői konferenciáján, Budapesten.
A Földművelésügyi Minisztérium agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkára hangsúlyozta: van igény a jó minőségű magyar élelmiszerre Romániában – ezt mutatják az adatok is – hiszen a magyar agrárgazdaság számára keleti szomszédunk a második legfontosabb export célország volt az elmúlt években, 2016-ban részesedése az agrárkivitelből 11,5% volt.
Feldman Zsolt kifejtette: 2016-ban a magyar-román agrár-külkereskedelemben a magyar kivitel értéke 927 millió euró, a behozatal mintegy 250 millió euró volt, az aktívum 678 millió eurót tett ki tavaly. Ezzel kapcsolatban megjegyezte: a gabona- és olajos növény kivitele logisztikailag romániai kikötőkből zajlik, ez részben megjelenik a statisztikákban is.
A Romániába irányuló agrártermékek közül a helyettes államtitkár megemlítette: jelentős a búza, a kukorica, a búzaliszt, a takarmányok és a különböző tejipari termékek kivitele, kedveltek még a baromfi- és sertéshúsok valamint a csokoládé tartalmú élelmiszerkészítmények is.
A magyar termékek elismertek, népszerűek, nem csak a magyarok által lakott régiókban. Gyártói és saját márkás termékekként is szép számmal találhatók a nagy élelmiszer-forgalmazó láncok polcain is – fogalmazott a helyettes államtitkár.
Feldman Zsolt kiemelte: Románia gazdasága folyamatosan bővül, megelőzve több régióbeli országét: 4,8%-kal növekedett az ország gazdasága 2016-ban, az élelmiszeripari termékek és nem alkoholos italok áfájának 24%-ról 9%-ra való csökkenése komoly fogyasztásnövekedést eredményezett. Az országban továbbra is élénkülő belső kereslettel és fogyasztással számolhatunk, ezért a magyar vállalkozásoknak is számos potenciális lehetőség rejlik keleti szomszédunk piacán.
Mindkét ország érdeke a magyar-román vállalatok hatékonyabb együttműködése, hiszen önállóan a jelenlegi tőkeellátottsággal nehéz versenyképesnek lenniük a nyugat európai élelmiszeripari cégekhez képest. Hozzátette: meg kell találni a kölcsönösen előnyös üzleti kapcsolatokat, a magyarországi és romániai befektetési lehetőségeket és megteremteni a megfelelő finanszírozási formákat annak érdekében, hogy a térség versenyképessége felzárkózhasson nyugati szomszédjaink régióihoz – jegyezte meg a helyettes államtitkár.
agrotrend.hu / FM
-
Agrárgazdaság16 év telt el a létrehozás óta
Drágulhat a gabonaimport
-
Hírek2 év telt el a létrehozás óta
Közel harmincezren az Erdõbarát Rendezvényeken
-
Agrárgazdaság17 év telt el a létrehozás óta
Péntekig kell adóbevallást küldeni
-
Agrárgazdaság16 év telt el a létrehozás óta
Gráf: Az erős forint nem segíti a magyar agráriumot
-
Agrárgazdaság16 év telt el a létrehozás óta
A vidékfejlesztési politika csak versenyképes agrárszektorral párosulva lehet eredményes!
-
Hírek8 év telt el a létrehozás óta
Elkezdődött az agrártámogatási egységes kérelmek benyújtásának időszaka
-
Agrárgazdaság16 év telt el a létrehozás óta
Folytatódik a demonstráció az áruházláncok árpolitikája ellen
-
Hírek8 év telt el a létrehozás óta
Kiaknázatlanok a magyar-román agrárkapcsolatok